- Hallom-hallom. Nem tudom mi ez, de nem is érdekel. - hunyorgott.
- Én azért kinézek! - keltem fel. Odamentem az ablakhoz és majdnem elsikítottam magam.
- Mi az? - lépett oda Martin - miért van itt a rendőrség?
- Annyit tudok amennyit te!
- A hálószobába lesznek! - jött kintről egy hang.
- Ez mi volt? Nagyon félek! - kerülgetett a sírógörcs.
- Kinézek - de akkor már késő volt. Bejött egy rendőr.
- Mr. Garrix, letartóztatom Abbie Strong megkéselése miatt! - mondta.
- Mi van? - gördült ki egy könnycsepp a szememből.
- Maga itt marad, de megnyugodhat, mert Abbie is a bíróságon lesz.
- Hadd menjek! Az a féreg el fogja Martint szakítani tőlem.
- 1 percet kérek! - mondta Martin és hozzám lépett - Kicsim! Nem tudom mi folyik, de az a liba biztos mindent össze-vissza hazudozott. Te maradj itt, mi most elmegyünk és vissza is jövünk. Reggel egy ágyba reggelit kapsz. Na szia - csókolt meg hosszan majd kilépett a rendőrrel. Én ledőltem az ágyra és csak sírtam egyedül....sírtam egyedül....sírtam egyedül....
* Reggel *
Mosolygósan ébredtem. Tudtam, hogy Martin itt van. Így el kezdtem lefelé rohanni a földszintre. De nem volt ott.. Nem csinálta a reggelit. Na nem mint ha csak azért bőgtem volna, mert nem csinál nekem ágyba reggelit. Gyorsan fogtam a telómat, és hívtam. Kicsöngött! De nem vette fel. Nem volt más választásom. Elmentem a rendőrségre. Bementem és odamentem a portára.
- Jó napot! Nem tudná megmondani, hogy Martin Garrix hol van?
- Rokon?
- Hát, a barátnője, szóval még nem Mrs. Garrix.
- 2. emelet 5. szoba. Viszlát!
- Viszlát! - elmentem a lifthez és felmentem a 2. emeletre. Majd megkerestem a 5 szobát. Ott állt egy ember. Megszólítottam.
- Jó napot. Martin itt van?
- Igen, de vannak nála.
- Ki?
- A szülei.
- Akkor várok.
* 5 perccel később *
Kijöttek a szülei.
- Sziasztok. - köszöntem búsan.
- Szia. Nyugodj meg, biztos nem csinált semmit. - mondta Martin anyukája
- Én tudom, hogy nem csinált semmit. Tegnap mikor hazajött végig velem volt. És mikor elmentem táncpróbára, akkor meg anyummal volt. 100%, hogy nem csinált semmit. Csak Abbie féltékeny, el akarja Martint szakítani tőlem. - mondtam majdnem sírva.
- Megoldjuk, nyugi.
- Laura nem jött?
- Zongora próbája van.
- Ohh, értem.
- Maga, jöhet. - szólt az ember nekem. - Legyen gyors, mert negyed óra múlva tárgyalás.
- Oké, köszönöm.
* Bent *
- Szia - pusziltam meg, majd leültünk.- mi lesz?
- Nincs Abbienek bizonyítéka, remélem megússzuk.
- Én is.
* Pár órával később *
Minden happy. Martin nem kapott semmit, Abbiet meg pénzbüntetést kapott. Az árat pontosan nem tudom. De nem is érdekelt. Különben Abbiet a tánc csoportból is kirúgták. Szóval már nem hiszem, hogy terrorizálni fog minket. Egyébként a tárgyalás után elmentünk mekizni. Tudni illik, én irtózom a bohócoktól. Főleg attól, ami a meki előtt áll. De túl éltem :D. Meki után taliztunk Natival meg Liammel.
- Halíííí - ugrottunk egymás nyakába Natival.
- Jáááj szijáááá Liam! - ölelte meg Liamet Martin
- Hékás, mi lányok vagyunk, ne csúfolj! - mondta VOLNA szigorúan, de elröhögtem magam. Velem együtt Nati is. És úgy csapkodtunk, mint két retaldált fóka.
- Csajok, minden oké? - kérdezte Liam.
- Aham, mostmár. Na menjünk fürödni, meg napozni. - mondtam
- Kicsim, január 3.-a van. - mondta Martin.
- Upsz, akkor igyunk meg egy pezsit.
- Benne vagyok - mondták mind hárman. Így hazamentünk hozzánk, és jól elvoltunk. Majd Natiékkal úgy döntöttünk, hogy ők ma itt alszanak. Szóval minden jó volt ma. A nap elejét leszámítva.
